Az itthon elérhető pályázati támogatások köre igen széles. A legnagyobb forrást természetesen az Európai Unió által biztosított pénzek jelentik, amelyek az aktuális, 2021-27-es uniós költségvetési időszakban a Széchenyi Terv Plusz keretében kerülnek elosztásra a magyar gazdaságban. 

Ezen belül is az egyik legfontosabb területet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) operatív program jelenti, amelynek keretösszege a hazai társfinanszírozással együtt összesen 2300 milliárd forint. A GINOP Plusz a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja öt prioritáson keresztül: Vállalkozásfejlesztés, Kutatás, fejlesztés és innováció, Fenntartható munkaerőpiac, Ifjúsági garancia és Felsőoktatás, Szakképzés. A gyakorlatban ide tartoznak az infrastrukturális beruházásokra, ingatlan korszerűsítésre és tárgyi eszköz beszerzésre irányuló legjelentősebb pályázatok.

A klasszikus kapacitásbővítő pályázatok mellett jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) támogatási programoknak is. Ennek forrását az uniós támogatások mellett a hazai vállalkozások által befizetett innovációs járulékok adják. Az ilyen típusú pályázatok rendszerint valamilyen új, innovatív termék, szolgáltatás, eljárás kidolgozását és piacra vitelét támogatják. Az előzetes felkészülés, projektfejlesztés itt különösen fontos, hiszen előminősítési eljárás során kell bizonyítani, hogy valóban innovatív megoldásunk van valamilyen probléma megoldására.

Az elmúlt években számos, a hazai költségvetés terhére kiírt támogatási programmal is találkozhatunk. Ezek elsősorban kisebb keretösszegű, kevésbé összetett pályázatokat takarnak, amelyek főleg munkaerő megtartásra, bértámogatásra fókuszálnak.

Míg a felsorolt források jellemzően nem szektorspecifikusak, a hazai agrárium szereplőinek kiírt mezőgazdasági pályázatok a fentiektől elkülönülő, saját forráskeretből kerülnek finanszírozásra. Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai terve 2027-ig összesen 5.377 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ennek 54%-a, azaz 2.891 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, amely magában foglalja az agrárberuházások-, az élelmiszeripar-, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését.