Az itthon elérhető pályázati támogatások köre igen széles. A legnagyobb forrást természetesen az Európai Unió által biztosított pénzek jelentik, amelyek az aktuális, 2021-27-es uniós költségvetési időszakban a Széchenyi Terv Plusz keretében kerülnek elosztásra a magyar gazdaságban. 

Ezen belül is az egyik legfontosabb területet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) operatív program jelenti, amelynek keretösszege a hazai társfinanszírozással együtt összesen 2300 milliárd forint. A GINOP Plusz a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja öt prioritáson keresztül: Vállalkozásfejlesztés, Kutatás, fejlesztés és innováció, Fenntartható munkaerőpiac, Ifjúsági garancia és Felsőoktatás, Szakképzés. A gyakorlatban ide tartoznak az infrastrukturális beruházásokra, ingatlan korszerűsítésre és tárgyi eszköz beszerzésre irányuló legjelentősebb pályázatok.

A klasszikus kapacitásbővítő pályázatok mellett jövőben várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) támogatási programoknak is. Ennek forrását az uniós támogatások mellett a hazai vállalkozások által befizetett innovációs járulékok adják. Az ilyen típusú pályázatok rendszerint valamilyen új, innovatív termék, szolgáltatás, eljárás kidolgozását és piacra vitelét támogatják. Az előzetes felkészülés, projektfejlesztés itt különösen fontos, hiszen előminősítési eljárás során kell bizonyítani, hogy valóban innovatív megoldásunk van valamilyen probléma megoldására.

Az elmúlt években számos, a hazai költségvetés terhére kiírt támogatási programmal is találkozhatunk. Ezek elsősorban kisebb keretösszegű, kevésbé összetett pályázatokat takarnak, amelyek főleg munkaerő megtartásra, bértámogatásra fókuszálnak.

Míg a felsorolt források jellemzően nem szektorspecifikusak, a hazai agrárium szereplőinek kiírt mezőgazdasági pályázatok a fentiektől elkülönülő, saját forráskeretből kerülnek finanszírozásra. Magyarország Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai terve 2027-ig összesen 5.377 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ennek 54%-a, azaz 2.891 milliárd forint vidékfejlesztési célokat szolgál, amely magában foglalja az agrárberuházások-, az élelmiszeripar-, és a vidéki infrastruktúra fejlesztését.

A folyamatosan növekvő adminisztratív terhek és a szigorodó bírálati rendszer miatt egyre nehezebb a pályázati források elnyerése és a nyertes pályázatok megvalósítása. Mindemellett a pályázati programokban várhatón nőni fog a kamattámogatott hitelek szerepe, így a hagyományos pályázati folyamat mellett a banki hitelbírálatok lefolytatása is a folyamat részévé válik. A sikerhez elengedhetetlen a pontos tervezés, a rövid határidőkre történő gyors reagálás és a precíz megvalósítás.

Erre való tekintettel a sikeres felkészülés kulcsa, hogy felismerjük és megfelelően menedzseljük a vállalkozásunkban felmerülő projektötleteket. Ha előre tudjuk, hogy pontosan mire is szeretnénk pályázni, és időben megtervezzük a projekt szakmai tartalmát, költségvetését, és például ingatlan beruházás esetén elindítjuk a tervezési-engedélyezési folyamatot vagy eszközbeszerzés kapcsán bekérjük az árajánlatokat, akkor a konkrét pályázati felhívás megjelenésekor már lesz egy használható anyagunk, amit már csak pontosítani kell, illetve az hozzáigazítani az adott kiíráshoz.

Mivel az elmúlt időszak pályázataiban a túlzott érdeklődés miatt egyre nagyobb szerepe lett a pontrendszereknek, a konkrét projektötletek kidolgozása során, és általánosan a cég vonatkozásában is érdemes figyelni a pontok gyűjtésére. Itt olyanokra kell gondolni, mint a bizonyos minősítések (pl. ISO) megszerzése, vagy bizonyos szakmai szervezeti tagságok. A konkrét, korábbi pályázatoknál előforduló pontrendszer kapcsán érdemes szakmai segítséget kérni, pl. pályázatíró cégtől.

Habár önmagában egy-egy pályázat elkészítése nem tűnik különösebben összetett és bonyolult feladatnak, a pályázati felhívások rengeteg buktatót rejtenek, amik laikus szemmel nehezen azonosíthatók. Sok esetben ez nem is elsősorban a pályázatok elkészítésekor okoz problémát, hanem sokkal inkább a jóváhagyott fejlesztési projektek megvalósítása során. Az utóbbi években az irányító hatóságot sokkal szigorúbban járnak mind a bírálati folyamatok, mind az elszámolások ellenőrzése kapcsán. Ennek következménye számos esetben akár jelentős összegű pénzvisszafizetés, ami nem csupán az adott projektet, de akár a vállalkozás működését is veszélyeztetheti.

Összességében elmondható, hogy mindenképpen érdemes pályázatírásban, meg inkább pályázati projektmenedzsmentben jártas szakembert bevonni, már a folyamat legelejétől.

Az egyes pályázati programok kifizetési ütemezése nagyon eltérő lehet. Az említett GINOP Plusz keretére kiírt felhívások esetén igen magas, akár az elnyert összeg 75-100%-a is lehet az igényelhető előleg mértéke, míg például a KFI vagy mezőgazdasági támogatások estén az a szám jellemzően alacsonyabb, 25-50% körüli.

Utóbbi esetben, azaz, ha az adott pályázat keretében lehívható előleg alacsonyabb, érdemes több mérföldkövet betervezni, és időközi elszámolások benyújtásával további részösszegeket lehívni. Ezek amellett ,hogy a likviditást segítik, a projekt pontos megvalósításában is fontos szerepet játszhatnak, arról nem is beszélve, hogy megkönnyítik a záró elszámolás menetét, jobban eloszlik a beszámoló készítéssel járó adminisztrációs teher.